1. Mikor érdemes elkezdeni a kertészkedést tavasszal?
A kertészkedés ideális kezdete a talaj állapotától és az időjárástól függ, de általában március végétől április elejéig már el lehet kezdeni az előkészületeket: gyomlálás, talajforgatás, komposzt szórása. A vetésre és palántázásra általában április közepe a legalkalmasabb.
2. Milyen zöldségeket érdemes ültetni egy kezdő kertésznek?
Kezdőknek a könnyen nevelhető zöldségek ajánlottak, mint például a retek, saláta, cukkini, paradicsom, paprika vagy a zöldborsó. Ezek nem igényelnek különösebb szakértelmet, és gyors sikerélményt adnak.
3. Milyen gyakran kell locsolni a kerti növényeket?
Ez nagyban függ az időjárástól és a talajtípustól. Általános szabály: inkább ritkábban, de alaposan locsoljunk (heti 2-3 alkalom bő vízzel), mintsem naponta kevéssel. A reggeli vagy esti órák a legjobbak az öntözéshez.
4. Milyen talajjavító anyagokat érdemes használni?
A komposzt a legjobb természetes talajjavító, emellett használható marhatrágya, tőzeg vagy érett istállótrágya is. Homokos talajhoz érdemes humuszt keverni, agyagoshoz pedig homokot lazításként.
5. Hogyan védekezhetek a levéltetvek ellen természetes módon?
Használhatsz csalánlével való permetezést vagy ültethetsz a közelbe olyan növényeket, mint például a levendula vagy büdöske, amelyek elriasztják a kártevőket. A katicabogarak természetes ragadozói a levéltetveknek.
6. Mit jelent a vetésforgó, és miért fontos?
A vetésforgó azt jelenti, hogy nem ugyanazt a növényt ülteted ugyanabba az ágyásba minden évben. Ez segít megelőzni a talaj kimerülését, valamint a betegségek és kártevők elszaporodását. Célszerű 3-4 éves ciklust kialakítani.
7. Hogyan tudok kis helyen is kertészkedni?
Ha nincs nagy kerted, használhatsz balkonládákat, függőleges ültetőket, vagy emelt ágyásokat. Fűszernövények, eper, saláta vagy koktélparadicsom jól nevelhető kis helyen is.
8. Mi a különbség a palántázás és a magvetés között?
Magvetéskor közvetlenül a földbe vetjük el a magokat, míg palántázásnál előbb védett helyen neveljük a növényeket, majd később ültetjük ki őket. A palántázás előnye, hogy erősebb, fejlettebb növénnyel kezdhetjük a termesztést.
9. Milyen gyakran kell metszeni a gyümölcsfákat?
A gyümölcsfák metszését évente egyszer, általában kora tavasszal (február–március) végzik, amikor már nincsenek nagy fagyok, de még nem indult meg a rügyfakadás. Nyári metszést is végezhetünk alakítás vagy ritkítás céljából.
10. Hogyan készíthetek saját komposztot?
Komposztáláshoz gyűjtsd külön a konyhai zöldhulladékot (zöldség- és gyümölcshéj, kávézacc, tojáshéj), a kerti hulladékot (fűnyesedék, levelek), és helyezd komposztládába vagy komposzthalmot alakíts ki. Rendszeresen át kell forgatni, és néhány hónap alatt kiváló tápanyagban gazdag humusz keletkezik.
