"Csak az a szép zöld gyep az fog nekem hiányozni. A gyep."
Ki ne ismerné ezt az örökbecsű mondást, hiszen minden kertszerető ember erre vágyik. Néhány tippel szeretnénk segíteni abban, hogy elérjük ezt az áhított célt.
Az utóbbi napokban hetekben egyre több vásárlónk keres meg minket azzal a problémával, hogy hiába locsol foltos, gyomos, sárgult a gyepe. Ahhoz, hogy szép pázsitunk legyen néhány alapvető szabályt be kell tartanunk. Első lépésben el kell döntenünk, hogy vetjük a fűmagot és nevelgetjük, vagy ezt a nehéz és hosszadalmas munkát másra bízzuk, és gyepszőnyeget vásárolunk. Persze a két fajta között lényeges árbeli különbség van, de ez mindenkinek a saját pénztárcájára van bízva, hogy mit engedhet meg magának, vagy egyáltalán akar e a vetéssel foglalkozni. Néhány számadat a döntés elősegítéséhez: egy négyzetméter gyepszőnyeg lerakással 2000-2500 ft-ba kerül míg a vetés 400-500 ft. Amíg a gyepszőnyeget már szinte azonnal használhatom, addig a vetett füvemnek egy évre van szüksége ahhoz, hogy szépen besűrűsödjön.
Gyepszőnyeget a téli fagyok kivételével szinte bármikor rakhatunk, ha tudjuk biztosítani a megfelelő öntözést. Magvetésre is ugyan ez vonatkozik, de itt érdemes azért néhány dolgot mérlegelnünk. A legideálisabb időpont a megvetésre az őszi időszak, mert ekkor már nincsenek nagyon meleg napok, több a csapadék, és addigra mire leesik az első hó megerősödik annyira a gyepünk, hogy átvészelje a telet és tavasszal ahogy az időjárás engedi el tud kezdeni fejlődni. Ha ekkor nincs alkalmunk rá már nagyon oda kell figyelni a megfelelő öntözésre. Még mindig jobb egy enyhébb januári napon elvetni a magot, mint megfelelő öntözés nélkül márciusban. Ez elsőre furcsán hangozhat, de a márciusi magvetésnél amikor már megfelelő a talaj állapota a vetésre akkor utána biztosan jön egy melegebb időszak amikor kiszáradhat a frissen kikelt füvünk. Nem beszélve a fűmagokkal együtt kikelő gyomokról.
Itt el is jutottuk az öntözés kérdéséhez. Nagyon fontos az öntözőrendszerünknél (a műszaki paramétereken felül amit egy hobbikertész is észrevehet), hogy az öntözés mindig úgy történjen, hogy ne maradjanak száraz foltok, és ne álljon meg sehol sem a víz. Az öntözésnek rengeteg módját választhatjuk időnk, kedvünk, és persze pénztárcánk függvényében.
Most beszéljünk az automata öntözőrendszerekről. Gyepszőnyeg lerakása után nagy vízadagokkal locsoljunk kb. 1 hétig amíg a gyökeresedés megindul, és az illesztések szépen eltűnnek. Ez nagyon fontos lépés a szép gyepszőnyeg felé, mert ha nem kap elég vizet a szőnyegünk összeszárad a földje és rések maradnak az illesztéseknél. Vetés után viszont gyakran kis vízadagokkal locsoljunk, mert ekkor még nem kell mélyen átáztatni a talajt, mert a fűmag a talaj felső 1-2 centijében csírázik a legjobban. A talajunk nem száradhat ki ezért kell gyakrabban öntöznünk.
Beállt gyepnél ritkábban nagy vízadaggal érdemes locsolni, heti három alkalom a legmelegebb időszakokban is elég. Fontos hogy tavasztól kezdve szokassuk hozzá a füvet. Időpontját a hajnali órákra kell állítani. Kertünk talajától függően akár 30-60 perc is lehet ez az öntözés. Miért így locsoljunk? Ha gyakrabban kis vízadagokkal locsolunk akkor a talajunknak csak a felső 1-2 centijét áztatjuk át ami nagyon hamar kiszárad és a füvünk nem vesz fel belőle szinte semmit. Ebben az esetben a gyepünk is “ellustul” nincs rákényszerítve arra, hogy mélyebbre gyökerezzen. Ezzel a módszerrel azt érjük el, hogy hiába locsolunk a kertünk állapota fokozatosan romlik amíg el nem érjük azt a szintet, hogy egyre ritkább, és gyomosabb, sárgább lesz a gyepünk és már semmi örömünk nem lesz benne.
A következő cikkünkben a tápanyag utánpótlás fontosságáról, a gyep növényvédelméről, és az éves munkákról esik majd szó!
Addig is mindenkinek további kitartást ebben a tikkasztó melegben!