Sövények telepítésénél több szempont is befolyásolhatja döntésünket. Az egyik legfontosabb az lehet, hogy ne lássanak be a kertünkbe ezzel megteremtve kertünk bizonyos részeinek intimitását. Magasabb sövényeknek jelentős szél és porfogó hatásuk is van. Egy sűrű és akár termést is adó sövénnyel remek fészkelő és búvó helyet biztosíthatunk apró énekes madaraknak.
Magasság szerint megkülönböztetünk alacsony szegélysövényeket (1m-nél alacsonyabb), félmagas (1 m körüli magassággal), és magas sövényeket (1,5-2 méteres vagy a fölötti magassággal). Attól függően választhatunk a különböző sövény típusok közül, hogy mit szerepet szánunk sövényünknek. Természetesen a különböző magasságú sövényeket különböző növényekből telepíthetjük. A teljesség igénye nélkül minden típushoz felsorolunk néhány példát is. A szegélysövényeket - mint a nevük is mutatja - akkor alkalmazzuk ha csak jelzés értékkel szeretnénk elválasztani a kertünkön belül különböző részeket, de nem akarjuk, hogy zavarjanak minket a kilátásban. Ilyen sövényeket rakhatunk például járda mellé. füves részünk és egy virágágyás közzé, kerítés vagy fal mellé ha a lábazatot szeretnénk eltakarni. Mely növények alkalmasak erre a célra? Levendula (Lavandula angustifolia) Gyöngyvessző alacsony fajtái (Spiraea japonicus Little princess vagy Golden princess), Törpe fagyal (Ligustrum ovalifolium Nünü) stb. Félmagas sövénynél már hangsúlyosabb szerepet kapnak növényeink, de még mindig nem akarunk elrejteni semmit a kíváncsi szemek elől.
Ültethetünk például Puszpángot (Buxus sempervirens), Kerti gyöngyvesszőt (Spiraea X vanhouttei) vagy Törpe orgonát (Syringa meyeri Palibin). Magas sövényeknél már fontos szerepet kap a térelválasztó hatás. Magas sövény telepítésére alkalmas növények turkesztáni szil (Ulmus pumila), nyugati tuja (Thuja occidentális), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), hibridciprus (Cupressocyparis leylandii).
A sövények fenntarthatósága szerint két nagy csoportot különböztetünk meg, ezek a nyírott és nyíratlan sövények. A nyíratlan sövényeknél a növény természetes alakja érvényesül. A nyírott sövényeknél különböző geometriai formákra nyírhatjuk sövényünket. Akár magunk gondozzuk, vagy mást bízunk meg kertünk gondozásával tudnunk kell, hogy a nyírott sövényeket évente minimum két alkalommal kell megnyírnunk, és ebben az esetben több idővel és természetesen költséggel kell számolnunk.
Sövények telepítése előtt még egy fontos kérdésben kell döntenünk. El kell döntenünk, hogy egész évben lombjával díszítő sövényt akarunk-e. Ilyenek például a tuja félékből vagy hibridciprusokból ültetett örökzöld sövények. Választhatjuk még a széleslevelű fagyalt (Ligustrum ovalifolium) amely a levelét télen megtartó, majd lombját tavasszal váltó úgynevezett télizöld növény. Az utolsó kategóriába tartoznak a lombhullató sövényt adó növények, mint például a turkesztáni szil (Ulmus pumila) vagy a gyertyán (Carpinus betulus).